Miért épp waldorf-pedagógiának nevezzük a módszert? Miért nem Steiner-pedagógiának?
 |
| A gyár reklámja 1904-ből Kép: (pd) Wikipedia |
Vekerdytől a Wikipédiáig számos forrásból, iskolák és óvodák honlapjain olvashatjuk: az első waldorf iskolát Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár vezérigazgatója alapította, elsősorban a gyári munkások gyermekei számára. Azt is megtudjuk, hogy az iskola megszervezését és szellemi irányítását Rudolf Steinerre bízta, az első évben 256-an kezdték el a végül 12 osztályos, egységes, koedukált, független iskolát, továbbá a tanárok közt volt a gyárigazgató kamaszkori szerelme, felesége, Berta Molt is. Na jó, ismét pár adat, de hol a válasz? A magyarok miért nem Steiner-pedagógiának nevezik az idehaza közel harminc iskolát és több, mint félszáz óvodai csoport oktatási rendszerét meghatározó metódust?
 |
| Kis-Svábhegy, 1929. november 13. Alapkőletétel, három évvel az iskola megnyitása után Albert Steffen és Göllner Mária Kép: (pd) Wikipedia |
Tovább böngészve hamar megtudhatjuk, hogy idehaza a Steiner halála utáni évben, 1926-ban indult az első waldorf iskola. Nemzeti öntudatdagasztásul azt is elhihetjük, hogy Németország után elsőként nálunk indult waldorf iskola. Ez nem teljesen igaz, de jól hangzik; nem csak a magyar Wikipédiában, iskolai weboldalakon, hanem nyomtatott művekben is találkozhatunk ezzel a jóindulatú csúsztatással. Az angol és esperanto Wikipedia-bejegyzések és egyéb források szerint a budapesti iskola az alapítás sorrendjében a 7.–12. volt. A nem német nyelvterületen King's Langley, Hága és London után pedig a negyedik. Szelíd jóindulattal mégis tekintsük dobogós külföldinek, hisz King's Langley internátusa fokozatos átalakulással és nem alapítással, végül 1949-ben vált nevében is waldorf iskolává (Rudolf Steiner School Kings Langley), a hágai intézmény pedig zárt volt, míg a budapesti nyilvános iskola volt. A Portugáliában a kis-svábhegyivel nagyjából egyszerre indult és hamar elhalt waldorf-iskolai kezdeményről az angol nyelvű Wikipedia nem tud, és én sem sokat, ha valaki tudna erről az iskoláról valami közelebbit, örülnék, ha megírná nekem.
A húszas években Budapest megelőzte New York-ot — legalábbis az oktatás innovációja terén: a nagy alma csak három évvel később rendelkezett saját waldorf iskolával. Ha mindenképp első helyre vágyunk, érjük be azzal, hogy — ha Dr. Treichler, hajdani stuttgarti osztálytanító emlékezete nem csal — az első waldorf iskola első külföldi növendéke 1926 tavaszán Vámosi Nagy István, a hazai waldorf pedagógiát megteremtő Nagy Emilné dr. Göllner Mária gyermeke volt. (Maria von Nagy, Göllner Mária ragyogó személyisége, a magyarországi antropozófiai mozgalom megteremtője és családja külön bejegyzéseket érdemelne, a saját szavaim helyett jó szívvel ajánlom emlékirataikat, hozzáférhetők magyar nyelven is.)
A húszas években Budapest megelőzte New York-ot — legalábbis az oktatás innovációja terén: a nagy alma csak három évvel később rendelkezett saját waldorf iskolával. Ha mindenképp első helyre vágyunk, érjük be azzal, hogy — ha Dr. Treichler, hajdani stuttgarti osztálytanító emlékezete nem csal — az első waldorf iskola első külföldi növendéke 1926 tavaszán Vámosi Nagy István, a hazai waldorf pedagógiát megteremtő Nagy Emilné dr. Göllner Mária gyermeke volt. (Maria von Nagy, Göllner Mária ragyogó személyisége, a magyarországi antropozófiai mozgalom megteremtője és családja külön bejegyzéseket érdemelne, a saját szavaim helyett jó szívvel ajánlom emlékirataikat, hozzáférhetők magyar nyelven is.)
 |
| A villa a két világháború között Kép: (pd) Wikipedia |
Itt, a kis-svábhegyi villában keresem a választ a címbéli kérdésre. A Nagy Emil neves közéleti személyiség, ügyvéd, újságíró, képviselő és korábbi igazságügyminiszter villájában működő Kissvábhegyi Iskola és Internátus számos német anyanyelvű tanítót alkalmazott. Az ünnepek nevében, a hétköznapi szóhasználatban természetesen a német elnevezések maradtak meg, így megörököltük a waldorf-pedagógia elnevezést is. Akkoriban mindenhol ez volt használatos, angol nyelvterületen azóta ezt felváltotta a Steiner Education vagy Steiner-Waldorf Method elnevezés.
 |
| A kis-svábhegyi villa a XXI. században Kép: (GFDL-CC-BY-SA-2.5) Wikipedia |
1933-ban — a budapesti iskola működésének hetedik évében — több, az intézet sorsát jelentősen befolyásoló, mi több, azt megpecsételő esemény történt. Mialatt a nemzetiszocialista párt egyre nagyobb teret nyert Németországban, január 29-én Göllner Mária súlyos fejsérülést szenvedett a Tátrában. A lábadozó alapító távollétében egy alkalmazott sikkasztása miatt súlyos pénzügyi gondok támadtak az iskolában. Nyáron az új kancellár, Hitler új birodalmi törvényei alapján a német tanároknak vissza kellett térniük hazájukba, majd egy, az internátusban kitört kanyarójárvány végképp megakadályozta a tanítás folytatását. Az intézet szeptemberben bezárt, de a helyszín — mint a magyar antropozófiai mozgalom bölcsője — szellemi műhelyként a háború végéig tovább működött. Aki további részletekre is kíváncsi, olvassa el Maria von Nagy emlékiratait (hozzáférhető magyarul a Michaeliták c. kötetben (2000, Arkánum)), illetve Vámosi Nagy István visszaemlékezéseit (ugyanitt, vagy az Országépítő archívumában: A kissvábhegyi Waldorf-iskola I. rész és A kissvábhegyi Waldorf-iskola II. rész).
Tudom, ezzel még nem meséltem el, honnan jön maga a Waldorf név? Hogyan, honnan került a cigarettagyár nevébe? A következő bejegyzésben erről írok.
