2010. május 9., vasárnap

Az utolsó békeév #2 - tizenkettedikes előadások

Midling Dóra: Egyéni ruhatervezés — Óbudai Waldorf Iskola, 2010

A tizenkettedikes évfolyam másik nagy eseménye is egy előadás-sorozat. Minden diák választ egy témát, melyben egy éven át megmerítkezik, körüljárja, feldolgozza, megéli azt. Ír egy tizen-huszon-ötven oldalas írásos összefoglalót, elkészít valamilyen gyakorlati vagy művészi alkotást, s egy előadáson harminc-negyven percen keresztül beszámol erről a hallgatóságnak, megválaszolja a kérdéseket és bemutatja azt a műtárgyat vagy egyéb alkotást, ami az egész éves munkájának egyik gyümölcse.
Eddig nem írtam le a folyamat vagy feladat nevét. Nem véletlenül. Van, ahol tizenkettedikes éves munkának, máshol waldorf érettséginek, esetleg diplomamunkának nevezik. Mindegyik elnevezés vitatható: az első hosszú és nem különbözik kellően a nyolcadikos — részleteiben hasonló — éves munka nevétől, az érettségi az 1849-es Entwurf óta vizsgabizottság előtt zajlik állami követelményként, a diploma szó idehaza a felsőoktatáshoz tartozik.  Bárki, aki jobb nevet talál, sütit kap! Egyelőre megmaradok a „tizenkettedikes előadás” névnél.
Optimális esetben a diák a tizenegyedik tanév végén már kiválasztotta a témáját.  A záróév elején konzulenst, opponenst választ. Feladatuk hasonló, mint a felsőoktatásban: a konzulens végigkíséri a diákot a témaválasztástól az előadásig: támogatja, noszogatja, számon kéri a haladását, elolvassa a vázlatait, támogatja a művészi és írásos munkája elkészítésében. Az opponens az elkészült alkotások — az írásos mű, a művészi vagy gyakorlati munka — és az előadás értékelésének kulcsszereplője. A tanév során a megfelelő időpontokban beszámol a konzulensének és osztályának arról, hogyan halad. Kutat, gyakorol, tanulmányokat végez a témájához illő művészi vagy gyakorlati alkotás elkészítéséhez. Kellő példányszámban, határidőre leadja az irományát és alaposan felkészülve, tartalmas, élvezetes előadást tart az ötven-száz-kétszáz érdeklődő, diák, tanár, családtag, haver előtt.
Állítólag néha akadnak ilyen optimális diákok is, de az élet ennél szerencsére tarkább. A lényeg: az előadásra többnyire minden elkészül.
Az előadássorozat végighallgatása komoly feladat — egy húsz-harminc fős osztály öt-tíz délutánon át ad elő. A tartalmas előadások többnyire nagy figyelmet igényelnek a befogadóktól: a  negyedórás-félórás szünetek nem mindig elegendők a nézőknek a pihenésre. A kevésbé tartalmasak pedig nagy türelmet igényelnek a tanárok részéről. Kezdőknek a témák alapján való válogatást és az előzetes tájékozódást ajánlom. :) Az iskolák, diákok többnyire valahogy közzéteszik az előadások időpontját és témáit - iskolai weboldalon vagy közösségi oldalakon. Amennyire időmből futja, az eseménynaptárba is beírom az időpontokat, témákat.  

Szegő Ágnes: Drog — Fóti Waldorf Iskola, 2010


Maguk az elkészült művészeti alkotások a témától függően sokfélék lehetnek: gyakran szobrok, festmények, zeneművek. De az évek során láttam több — kényelmes és szép — bútort (fotelt, szekrényt, függőágyat), ruhát, kerékpárt, sőt, egyszer egy komplett felújított, berendezett pinceklubot is — itt a tervezésen és a fizikai munkán túl a szponzorkeresést és a közművekkel való tárgyalást, munkaszervezést is a diák koordinálta. Persze nem mindig kézzelfogható tárgyakat láthatunk. Lehet egy koreográfia, egyetlen alkalommal bemutatott színielőadás vagy rendezvény, tánc, koncert, dal vagy szólóest a hosszú munka eredménye — vagy bármi más, amit a diák és konzulense a témához illő feldolgozásnak tartanak.
  
Báldi Alma: 11 tánc 3 percben — Óbudai Waldorf Iskola, 2010

Májusban több iskolában is voltak, lesznek tizenkettedikes előadások. Alighanem több helyen, mint amennyit meg tudok látogatni. Kispesten, Pesthidegkúton és Fóton is meghallgathatjuk, megnézhetjük  a diákokat. — időpontok, részletek az eseménynaptárban

Minden kellően hosszú ideig végzett tevékenység átalakítja az embert: a hosszú hónapokig egy választott témára fókuszáló diák maga is átalakul. Később rátekintve a folyamatra talán meg tudja fogalmazni, mi az, amiben változott, milyen értékeket ismert fel magában és hogyan alakult át az elmélyült munka, és a művészi tevékenység során. Bizonyára teljesen más következtetésre jut az előadásán és egy év múlva — kezdetben talán nem is tud igazi választ adni az ezt feszegető kérdésekre. Néha előfordulhat, hogy később sem tudja megfogalmazni, mit kapott önmagától, mit ismert fel önmagában és a világban — nos, ebben az esetben valami félresiklott.


A bejegyzést nyitó fényképen és a videókon tizenkettedikes diákok művészi munkái láthatók.

Sági Gábor: StarGate Atlantis The Final Battle Óbudai Waldorf Iskola, 2010

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése