2011. szeptember 10., szombat

Waltdorf >> Walldorf >> Waldorf

Az előző bejegyzésben arról meséltem, hogyan került a Waldorf-pedagógia elnevezésbe a Waldorf szó. De honnan származik maga a szó, és mi köze van a Ki nyer mához? És hogy került a dió a Waldorf salátába?
A 8. század végén valahogy így nézhetett
ki a Lorsch-i monostor környéke. 

A helyi múzeum rekonstruált bemutatóhelye.
Fotó: denkmalpflege-hessen.de

Ha jó az időgépünk, kezdésként ugorjunk el a nyolcadik század végére. A helyszín Lorsch, kb 60 km-re a mostani Frankfurttól, vagy ha úgy könnyebben odatalálunk:  49°39′14″N 8°34′3″E.







Németország legrégebbi változatlan formájú kőépülete, lorschi
kapucsarnok
 ma a világörökség része. 
A szakértők csak találgatják
mi volt az eredeti funkciója. Könyvtár? Diadalív? Bíróság? Királyi
szállás? Raktár? Ha rájöttök, feltétlenül szóljatok! Köszi
 
Fotó: (cc) Armin Kübelbeck via Wikimedia Commons

Ekkortájt, a helyi monostorban készült az a kézirat (a 779. évi annales), melyben elsőként említik a Walldorf településnevet ("Waltdorf" írásmóddal). Semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy akármelyik annales, vagy egyéb kézirat, köztük az arany betűkkel borított híres Lorschi evangélium (Codex Aurelius Laurensius) valaha is előfordult a bal oldalt látható épületben, mindenesetre az iratok és az épület is nagyon szépek és nagyjából egyidősek; szívesen elhinném, hogy itt tartották a kódexeket. De ilyen tempóval sose érünk oda 1919-es Stuttgartba és a Waldorf salátáig sem jutunk el.

Ugorjunk gyorsan ezer évet. 1763, vége az aktuális világégésnek: lezárult a három kontinensen zajló hétéves háború.  Nálunk ebben az évben alapították meg az egri Líceumot. (A líceumot — ahogy szokás —  előbb megalapították, majd felépítették. Pont fordítva, mint a kis-svábhegyi waldorf iskola esetén, ahol csak a harmadik tanévben helyezték el az alapkövet.) 
Johann Jakob Astor szülőháza
Forrás: auswanderer-bw.de
1763. július 17-én egy Heidelberg közeli faluban a helyi mészárosnak fia született. A növekvő gyermek, Johann Jakob Astor testvéreivel a családi gazdaságában segített, kamaszként pedig apja húsboltjában dolgozott eladóként. Tettvágyát és kíváncsiságát ez nem elégítette ki, megélni sem tudtak ennyien, mostohaanyjával sem szerették egymást, így még 16 éves kora előtt felkerekedett és 1779 karácsonyát már Londonban, hangszerkészítő bátyjánál, Georgnál töltötte. (Közép-Európában az ambiciózus fiatalok a helyi körülmények kilátástalansága miatt akkoriban is gyakran külföldön próbáltak szerencsét.) A fúvóshangszer-készítés és a kottakiadás pár évig ugyan lekötötte Johannt, de az új kontinensről érkező hírek is nagyon izgalmasak voltak: néhány hangszerrel a csomagjában átkelt a nagy vízen, követve Henrik bátyját, aki már évek óta az újvilágban élt. Épp időben: akkortájt ért véget az amerikai függetlenségi háború, és a megszületett Amerikai Egyesült Államok nagyszerű lehetőségeket kínált.
Az utazás kicsit tovább tartott a tervezettnél: a hajó jégtáblák fogságában vesztegelt két hónapig. Jacob egy utastársától megtudta, a hajdani gyarmatokon jó üzlet a szőrmekereskedelem. 
John Jacob Astor
Forrás: historylink.org
Johann egy pék kifutófiújaként kezdte amerikai karrierjét, de nem sokáig végezte ezt a munkát. A vállalkozó kedvű huszonéves fiatalember kemény munkával, ragyogó ötletekkel és némi szerencsével óriási nemzetközi szőrmenagykereskedői hálózatot épített ki. Baltimore-ba 1784-ben még csak hét furulyával és öt font sterlinggel érkezett, tíz éven belül már a szőrmekereskedelem amerikai vezéregyéniségévé vált. Kereskedelmi hajóflottát vásárolt,  kereskedő-állomások sorát építette ki a Columbia és a Hudson folyók mentén, nevét viseli az általa alapított Astoria település. A Londonba prémet szállító hajók visszafelé más áruk mellett hangszereket, elegáns zenei könyveket is hoztak: Astor megnyitotta az első new yorki hangszer- és zeneműboltot. Az ekkor már John Jacob Astor nevű úr megvalósította az amerikai álmot; Hawaii-tól Japánig, az Indiáktól Kínán át a Nagy Tavakig mindenfelé kereskedett, ingatlanokat vásárolt és bőkezűen adakozott. Nyilvános könyvtárat alapított és az óhazában, Jakob falujában, Walldorf-ban máig működő alapítványa segíti a fiatalokat és idősebbeket. (Persze a felemelkedésnek voltak árnyoldalai is, egyes életrajzírói Johann szemére hányják érzelemmentességét és törtetését, az indián prémvadászok kihasználását, de ennyi idő távolából ezt már elég nehéz megítélni. Nagy fának nagy az árnyéka.) A hajdani húsbolti segéd, pékségi kifutófiú, New York háziura, az első amerikai multimilliomos 84 éves korában, 1848 tavaszán hunyt el. 
Az Astor család pénzügyi befolyása révén a későbbiekben is fontos szerepet játszott az Egyesült Államokban és világszerte. (A család hozta létre a nagy múltú Waldorf-Astoria hotelláncot, ők építtették fel New York jelenleg is legmagasabb épületét, az Empire State Building-et, és a brit alsóház első képviselőnője is családtag, Nancy Astor volt.)
A stuttgarti Waldorf-Astoria dohánygyár nevét tehát Jacob Astorról, az első amerikai multimilliomosról és szülőfalujáról kapta.  A gyári munkások gyermekei számára hozta létre Emil Molt gyárigazgató és Rudolf Steiner az első waldorf iskolát.
A budapesti Astoria Szálló az 1920-as években
Forrás: egykor.hu
Az Astor családnak a budapesti Astoria szállóban nem volt közvetlen érdekeltsége, s így persze a szálló halljából évtizedeken át közvetített Ki nyer ma? című évtizedekig futó rádiós műveltségi vetélkedőhöz sincs közük. A szálló nevét építésekor tulajdonosok állítólag Gellér Mihály bérlő javaslatára választották: a new yorki Waldorf=Astoria Hotel akkoriban a világ legjobb luxusszállodája volt, jó ötletnek tűnt a monarchia legújabb szállójának ezt a nevet adni. 
Ó igen, Waldorf saláta! Sajnos az utóbbi két hónap alatt nem sikerült kiderítenem, már 1896 előtt, vagy azután, esetleg a 20. században került dió a receptbe, úgyhogy erről majd egy másik bejegyzésben írok.Ha tudod, mikor került dió a Waldorf salátába, kérlek írd meg.
A helyes válasz beküldői közt az Astoria szállóban elfogyasztható Waldorf salátát sorsolok ki! :)


További felhasznált források: A Wikipedia angol, német és magyar szócikkei, budapestcity.org, waldorftoday.org hírlevél (Hansjoerg Hofrichter: The Story Behind the Name), notablebiographies.com, Axel Madsen: America's First Multimillionaire